A sorozat eddig megjelent kötetei:
Segítség, egy fogalmatlan újonc! (2014 tavasz)
Messze van még az a Konoha? (2014 nyár)
Egy kard és mögötte a sötétség (2014 ősz)
Négyes csomagban olcsóbb (2014 tél)
Frissítés telepítése folyamatban (2015 tavasz)
Aloha, visszatértem! És folytatom a Középsz*rból középszerbe sorozatot, a következő megálló pedig nem a 2015-ös nyári MondoCon, ugyanis akkor éppen a kalotaszentkirályi (Erdély) iskola egyik tantermében szenvedtem a kikészült lábaim zsibbadásától. Tanulság: 35 kilométernyi, hegyen-völgyön át vezető gyalogtúra megköveteli, hogy aki belevág, formában és edzésben legyen.
Következik hát az őszi Con, ahol első alkalommal viseltem a 2 nap folyamán 2 különböző cosplayt. Viszont ahogy például a Siegfried-projekt új üteme miatt majdnem partvonalra került új varjúszárnyak példáján is látható, két esemény között csak egyetlen nagy projektet tudok végigvinni, a másik CP így vagy újrahasznosítás, vagy fejlesztés. A most bemutatásra kerülő cosplayem ez utóbbi kategóriába tartozik.
Mint már tudjátok, Kakuzu volt a második cosplayem életemben, és úgy éreztem, október elején még bőven jó idő lesz hozzá, hogy újra elővegyem. Mivel azonban a könnyebb hordhatóság is szempont volt, kicsit módosítottam a karakterlapot, és így született meg az 1AÉ-s Kakuzu kosaras változata!
Ja, a tisztánlátást nem könnyíti meg ez a gyenge minőségű fénykép... De csak ez volt, amin teljes hosszában látszik a cucc. Bár igazából deréktól felfelé érdekes, szóval mutatok egy másik képet is, egy másik eseményről (arról is mesélek majd a poszt végén):
Ami nem változott: a szájat és az orrot takaró fekete szövet, illetve a fejpánt. A többi mind cserélve, vagy módosítva lett.
Másik, logó nélküli sötétkék nadrág (cipzáras zsebbel, ez mindig jól jön). Teremcipő a házi nindzsaszandál helyett (sokkal kényelmesebb). A csuklyát egy kicsit rövidebbre vágtam, illetve bővítettem a lyukon is, amin át az arcom látszik, így már sokkal karakterhűbb. Bár pont a második kép mutatja, hogy még így is képes rosszul mutatni...
És akkor a mostani újítás, a trikó festése. Elsőre talán nem is sikerült rosszul, bár kisebbre kellett volna vennem és akkor az egész Akatsuki felirat jól látszana... (Jobb felül az 5-ös szám kandzsija olvasható, Kakuzu csapatba kerülésének sorszámára utalva. Hátul egy KAKUZU felirat és az 5-ös szám van, ott már arab számmal.) Azt hiszem, ehhez már néztem tutorial videókat, hogy mit hogyan kell, de egyáltalán nem ördöngösség. Csak biztos kéz kell hozzá, egy jó ecset, és textilfesték - nekem a Pentart nagyon bejött ebben a témában, mint márka. Én inkább a kisebb formátumú, nyomós kiszerelésű festékeiket ajánlom, az üvegcsés nagyon nehezen fogy el, főleg, ha valami kevésbé gyakori szín kell egyetlen cosplayhez.
Festésnél mindenképp legyen egy papír (akár karton) a festendő felület alatt, hogy ne kerülhessen át a festék az anyagon túlra és ne legyen ebből probléma. Ha elkészültünk a mintával, várjuk meg, amíg megszárad a festék és akkor még vasaljuk is rá az anyagra a mintát, egy vékony papír közbeiktatásával, hogy az szívja fel a maradék nedvességet a festékből. Utána már hordható is az alkotás.
A Kakuzu-hatás azon a Conon is megvolt, bár most ugye gyengébben, de még mindig egész sokan felismertek. Azonban a cosplay sztorijának itt még nincs vége. 2016 tavaszán egy kis CP-s csapat, amely már több éve a nyergesújfalui gyermeknapon szórakoztatta az ifjú látogatókat, új tagokat keresett. Én is jelentkeztem, így pedig adódott a gondolat: melyik CP-m az, amelyik jól bírja egy gyermeknap összes lehetséges kihívását? Még szép, hogy Kosaras Kakuzu!
Így egy meglehetősen színes csapat tagja lettem, sorolom, mi volt még rajtam kívül: Ciel (Kuroshitsuji), ráadásul a rózsaszín báli ruhás változat; Merida (Merida, a bátor - Disney-mese); Nick Wilde (Zootropolis); Zeref (Fairy Tail); illetve volt még egy csapattársunk, aki már nem emlékszem, miből CP-zett, de a lényeg, hogy mindegyikük sokkal kidolgozottabb szerelésben tette tiszteletét ott, mint én. És ennek ellenére sem néztek ki maguk közül, ami nagyon meglepett, és ott újra bizonyítást nyert, ami a Conokon mindig látható: mindegy, mennyit költöttél rá, és mennyire sikerült jól, ha jó fej vagy, a közösség befogad. Így tudok fesztelenül társalogni egészen profi cosplayesekkel is, mert nem a ruha számít, hanem az ember mögötte - és közöttünk örvendetesen kevés a fennhéjázó, persze találkoztam már olyannal is. A többség közvetlen, oda lehet menni hozzájuk, váltani velük egy pár szót, és remek barátságok is születnek ilyen társaságban. (Ahogy Galaxina is szokta jelezni: ne legyen már az, hogy nem MERTEK odamenni hozzá egy képre!)
Hű, de sokat írtam. Folytatás holnap, a HAYA: Középsz*rból középszerbe sorozat hetedik részében!
