Már vágjuk a centit a Belga Nagydíjig, igaz? Jövő hétvégén visszatér a Formula-1 a nyári szünetből, de addig még tekintsünk vissza a magyar futam eseményeire. Azt hiszem, van mit felidézni.
(Ja, korábbra terveztem a posztot egyébként, de közbejött ez-az. Például a ház kifestése és az ezzel járó takarítás és pakolászás, és ez nem egynapos munka.)
Az időmérő legnagyobb meglepetése kétségkívül a McLarenek szokatlanul versenyképes formája volt - igaz, tavaly is a Hungaroring volt számukra az év fénypontja. Valahogy jól működik a mostani felállásuk itt, bárcsak mindenhol máshol is így lenne!
Hopp, el is felejtettem megemlíteni Paul di Resta beugrását. Nem ütött lyukat a mezőnybe, de annak fényében, hogy eredetileg csak helyettes kommentátornak jött a magyar versenyre (a BBC-hez, Brundle betegsége miatt), nem is volt rossz a teljesítménye. Mondjuk Räikkönen biztos más véleményen van erről.
Hamilton mutatványa mellett sem lehet szó nélkül elmenni. Annak ellenére, hogy idén nem annyira egyértelmű a Mercedes fölénye, Lewisnak mégis belefér egy ilyen gesztus. És ez amellett, hogy nagyon látványos, a különbségre is rávilágított Vettel és ő közte. Sebastian ugyebár mindenkin átgázolva, de maga mögé már-már paranoiásan lesve, minden kis akadály miatt kék zászlót követelve, idegből küzd a vb-címért, míg Hamilton nem stresszel egyáltalán. Ő valahogy lazábban fogja fel a negyedik címéért folytatott versenyt, ha valami épp nem adja ki, nem káromkodik a csapatrádióba. Tudja, hogy a végén kell odatennie magát, addig elég közel maradni. Úgy mondanám, Vettel rövid távon, Hamilton hosszú távon akar nyerni leginkább.
Jövő hétvégén következik Spa-Francorchamps!
