Lefogadom, hogy amikor Thierry Sabine a 70-es években a sivatagban elakadva megálmodta a Dakar ralit, nem gondolt a terrorizmusra.
1978. december legvégén rajtolt el az első Párizs-Dakar rali 170 indulója, akik közül 70-en értek célba. Már akkor megszületett a legenda a szinte embertelen körülmények, a forró levegő és homok, illetve a hosszú távú kitartást előtérbe helyező szakaszok nyomán.
Aztán közben történt egy Lockerbie, egy Madrid, egy New York, és a Közel-Kelet hirtelen villogó vörös ponttá változott a nyugati világ katonai térképein. Mint ahogy Afrika se csak a rengeteg éhezőről, hanem a törzsi ellentétekről és a felnőtt-, illetve gyerekkatonák szinte folyamatos harcairól is kezdett szólni a világ számára. Ekkor jött az első jelzés: 2002-ben Párizs-Dakar-Kairó néven ment a sivatagi hajsza, Szenegál fővárosát messze elkerülve. Utána a cél visszatért, a start viszont közeledett: Párizsból előbb Barcelonába, majd Lisszabonba költözött, a költségeket csökkentendő. A lényeg, az afrikai szakasz azonban mit sem vesztett szépségéből és (emberéleteket követelő) keménységéből.
2007-ben ütött be a ménkű véglegesen, mégpedig Mauritániából. A helyi kormány nem tudta garantálni a biztonságát a 2008 elején náluk szállóvendégeskedő versenyzőknek a terrorizmus miatt. A 2008-as Dakar így ugrott, helyette volt többek közt egy Közép-Európa Baja (nem úgy, hanem ez a megnevezése a hosszú távú terepversenyeknek szerte a világon), amit igazából Kárpát-Bajának is nevezhettek volna, ha nem lenne Erdélyben egy Carpathian Baja rendszeresen.
2009 az az év, amikor egy valami végérvényesen eldőlt. Hogy a Dakar már nem arról szól, hogy bármiféle viszontagság ellenére eljussanak Dakarba. Hanem, hogy kell egy mindenek felett álló terepfutam. Egy olyan esemény a terepesek számára, mint az együléses formaautók szintjén a Forma-1 versenysorozat, vagy a ralisok számára a WRC széria. Egy olyan csúcs, amit mindenki meg akar ostromolni és ahol nyerni egy életmű betetőzését jelenti.
(A képen hazánk első számú dakarosa, a Szalay-Bunkoczi páros)
A Dakar brand 2009-től így már egy olyan terepversenyt jelöl, ahol a dél-amerikai szubkontinens legkeményebb viszonyai közt kell helytállni. A nehézsége mit sem változott, talán még erősödött is. Azonban Afrika a saját körülményei miatt nemzetközi motorsport-csúcsesemény nélkül maradt.
